Gyuláról

Gyula város, közel 800 éves múltal rendelkezik és Magyarország délkeleti régiójában, Erdély kapujában fekszik. A román határ mellett jelentős határátkelőhely, megyei és regionális intézményekkel több nemzetiségű, több vallású település ahol az itt élő emberek mind békességben, harmóniában élnek egymás mellet.

A város jelképe, Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, gótikus téglavára, ahol a reneszánsz vármúzeum várja a kedves érdeklődőket. A teljesen újjáépült gyulai belváros az Anamorfózis szobor (Albrecht Dürer: Ádám és Éva metszete alapján) és a Világóra mellett új utca - és térburkolattal, szökőkutakkal, padokkal, lámpákkal gazdagodott.

A gyulai üdülés

1958 novemberében tört fel a 2005 méter mély kútból a gyógyvíz, és 1959-ben megnyílt a gyulai fürdő. Innentől az ország egyik legvonzóbb üdülési helyévé vált, látogatottságának növekedése minden addigi várakozást felülmúlt. 1968-ban megindult a gyulai gyógyvizes kezelés is a várfürdő szolgáltatásai között.

A gyulai üdülés kiinduló pontja a gyulai Várfürdő, mely a fürdési lehetőségek mellett kiváló pihenési környezet: a hatalmas park, ötvenféle örökzöld, kétszázötvenféle lombhullató fa és cserje, ötvenezer négyzetméter gondozott pázsit és pompás virágágyak teszik kellemessé az üdülést.

Mindemellett meghatározó szerepe van a további gyulai nevezetességeknek is Gyula üdülési központtá alakulásában. A nevezetességek, a hozzájuk kapcsolódó programok garmadájával igazi túrista-látványosságot kínálnak. Az alábbiakban néhány szóban bemutatjuk Gyula nevezetességeit:

Vár és Vármúzeum

A vár felújítása az 1960-as évek elején kezdődőtt. 1964-től a falakon belül működik a Várszínház, és a régi állandó kiállítást is ekkor nyitották meg. A 2005-ös év jelentős válttozást eredményezett, ebben az évben készült el az új reneszánsz vármúzeum, ahol hat évszázad történetét kísérhetik szemmel a 24 kiállítóteremben.

Az ide látogatóknak lehetőségük adódik megtekinteni, hogyan rendezkedtek be őseink várúrként, hogyan élték mindennapjaikat várúrnőként. Miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyvereket használtak a harchoz az elmúlt évszázadok során. A felújított vár földszintjén található a börtön (várszínházi időszakon kívül megtekinthető), a borozó, a kápolna valamint a kiszolgáló helységek, mint a sütőház éléstár, a fazekasműhely és a kovácsműhely. Az emeleten megtekinthetjük a különböző lakosztályokat (várúri, várúrnői), a szandzsákbég hivatali szobája, az alabárdos terem, a lovagterem és a fegyvertár.

A vár számtalan rendezvény helyszíneként szolgál: esküvők, az újraszentelt kápolna keresztelők, konferenciák, lovagterem fogadások megrendezésére alkalmas. Ezeket kiegészítve, a Castrum Várborozó önálló programok megtartására is alkalmas.

A gyulai Várfürdő

Az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros kastélyparkjában épült ki Magyarország egyik legszebb fürdője, a gyulai Várfürdő, mely ma természetvédelmi terület. Elsőrendű szempont az épületek és a medencék elhelyezésekor az volt, hogy a kastélykert fáit a lehető legkevésbé érintse az építkezés és hogy az idelátogató vendégeket minél tágasabb zöldfelület várja. A medencék kedvező elosztása hozzájárult ahoz, hogy napi tízezer vendég esetén is lehet csendes pihenőhelyet találni a fürdő területén.

A fürdő 72 fokos vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, 1971-ben a fürdőt gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította. A víz mozgásszervi megbetegedésekre, helyi idegbántalmakra, gyulladásos nőgyógyászati betegségekre és baleset utáni rehabilitációs kezelésekre alkalmazható kiváló hatással.

Almássy-kastély

Az 1720-as években, a kastélyt Harruckern János kezdte el építeni, közvetlenül a gyulai Várfürdő szomszédságában. 1801-ben, két tűzvészt követően, copf stílusban építették újjá, majd 1888-tól 1944-ig az Almássy-család lakott az épületben. Azóta a kastély állapota jelentősen leromlott, sajnálatos módon napjainkban üresen áll.

Százéves Cukrászda

1840-ben nyitotta meg kapuit, Gyula első cukrászdája, ma Százéves Cukrászda néven ismert, ezzel jelentősen hozzájárulva a város társasági életének fellendüléséhez. Salin Gyula cukrászmester volt az alapítója és napjakban cukrászmúzeumként üzemel,. A múzeumban megtekinthetjük a korabeli cukrászműhelyek készítményeit, cukorkák különböző fajtáit, fagylaltot, parfét, teasüteményeket, kelt- és vajastésztákat .

Erkel Ferenc Emlékház

A magyar Himnusz és a nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc itt született 1810. november 7-én,. A gazdag tárgyi és dokumentumanyagban Erkel Ferenc több relikviáját is megtaláljuk. A híres művész korának kiváló sakkozója is volt, amit a Gyulán évente megrendezésre kerülő sakk emlékverseny a nevében őriz.

Ladics Ház

A 19. század elején barokk stílusban épült gyulai Ladics-Ház, az egykori megyei polgári elit különleges emléke, ,ahol 3 generáción át gyűjtötték a családi relikviákat, hagyatékokat. A 19-20. század vidéki polgári világát a múzeum 6 szobájában kísérhetjük figyelemmel.

Kohán Képtár

Az egykori Pavilon 1888-1889-ben épült kulturális rendezvények számára. 1979- ben helyet kapott benne Kohán György Kossuth-díjas festőművész életműkiállítása.

Dürer Terem

A gyulai származású Dürer Albertről kapta a nevét. A múzeum időszaki kiállításoknak ad helyet.

Városi Képtár

A képtár 1989 augusztusában nyílt meg Alapja az ún.: "Bene-gyűjtemény". Dr. Bene Lajos főorvos mintegy 120 db-ból álló gyűjteményét 1983-ban ajándékozta a városnak. Elsősorban 20. századi alkotások. Külön értéke a kimondottan gyulai festők képeiből álló rész (, József Dezső, Gyulai László, Kohán György ,Bíró György, Szilágyi István, Koszta Rozália). A kiállítás kiegészült az Erkel Ferenc Múzeum néhány, a gyüjteménybe illő darabjával.